A fiatal császár, röviddel trónra kerülése után elhatározta, bölcs uralkodója lesz népének. Úgy vélte, a bölcsesség megszerzéséhez először is azt kell megtudnia, mi az élet értelme. Egybe is hívta a b…
Újabb aforizmáimmal úgy bánok, mint Rossini az áriáival: hanyatt fekve, dúdolva, nagy pocakjára tett kottapapíron komponált, és amikor betört a huzat a szobába, elvitte a kész áriákkal telerótt lapoka…
Minden mindennel összekeveredett bennem. Úgy érzem magam, mintha árnyék lennék, mint akinek nincs önálló létezése, csak követni tud, csak utánozni. Mintha valaki más lenne én, és én ennek a valaki más…
Ötvenedik születésnapomon virtuális öngyilkosságot követtem el, kisvártatva írói válságom is bekövetkezett. Úgy tűnt, mégsem leszek a legaktívabb posztumusz író. Nem ment sem a novella, sem a vers, ha…
Halkan lép a kockaköveken, nehogy felkeltse a gyanút. Hogy nem is ő lépked itt, valaki más oson titkos célja felé. Egy bűzös lépcsőházon át a nincs is padlásszobába. Ahol megteheti végre. Ahol hozzálá…
Felhajtotta a gallérját, mintha fázna. Mintha nyakába hullana a hó vagy a présház felől kerekedő kis forgószél hordana port az inge alá. Pedig dehogy. Az szeptemberi ég sárgás felhői, ahogy még vis…
Ki és mikor érvényesített engem erre az életre, amelyről úgyszólván semmit sem tudok? Amelynek nem ismerem rejtett csapdáit, így minduntalan foglyul ejtenek a magam választotta helyzetek, hogy aztán m…
Az orosz ember két dologra érzékeny. A hazájára és a vodkára. A nagy orosz lélekben ez a kettő nagyjából ugyanazt jelenti: a haza ott van, ahol a vodka – és fordítva. Vodkában az otthonosság, otthonba…