Fonalféreg ivóvízben. Higiéniával a kórokozók ellen

Pr-cikk

Bérlőtársak, élősködők, megmentők: a fonálférgek

Ahol víz van, ott élet van, és szinte biztos, hogy fonálférgek is vannak. A hengeresférgek törzséhez tartozó osztály egyedeinek alkalmazkodóképessége rendkívüli: előfordulnak a Föld valamennyi éghajlati övén, s – a sarkvidékektől a trópusokig – a legszélsőségesebb klimatikus viszonyok között is megélnek. Ott nyüzsögnek a talajban, a vízben, de akár más élőlények testében is.

 A fonálférgek, görög eredetű rendszertani nevükön Nematodák (gör. nema ’szál, fonál’), bőrtömlővel mozgó, szelvényezetlen testű állatok, sem légzőszervük, sem véredényrendszerük nincs.

Létmódjukat nagyban determinálja tengeri eredetük, gyakorlatilag vízi élőlények. Vannak szabadon élő és parazita életmódot folytató fajaik, előbbiek egyebek mellett fontos szerepet játszanak a talajban található szerves anyagok lebontásában, utóbbiak között  pedig növényi kártevőket, állati és emberi élősködőket találunk. A parazita fonálférgek napjainkban is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek: a világ népességének 15-20 %-a fertőzött egy vagy több féregfajjal, melynek lárvái a bőrön keresztül vagy szennyezett ivóvízzel, táplálékkal jutnak az emberi szervezetbe. Afrika egyes vidékein – elsősorban a csatornahálózat és a tiszta ivóvíz hiánya miatt – a lakosság fertőzöttsége akár a 90 %-ot is meghaladhatja.

A nyolcadik utas: a Nematoda

A fonálférgeknek eddig mintegy 20 000 faját írták le, de tényleges fajszámuk ennek vélhetően a sokszorosa, akár százezres nagyságrendű. Nemcsak fajgazdagságuk bámulatos, egyedszámban és előfordulási sűrűségben is szinte felülmúlhatatlanok: egy maréknyi földben több ezer példányuk található meg.

Testfelépítésük jellegzetességeiből adódóan kevés fosszília őrzi az ősfonalférgek nyomát, ám a kutatók szerint elképzelhető, hogy az emberiség olyan jelentős civilizációs vívmányai, mint a ruházkodás, a tisztálkodás vagy az elejtett vad húsának hőkezelése nem elhanyagolható mértékben a parazitáknak – köztük az ilyen életmódot folytató fonálférgeknek – köszönhető.

Végtelen háború

A kiváló magyar zoológus, Rózsa Lajos több évtizedes kutatómunkája során arra a következtetésre jutott, hogy az élősködés mint a fajok közti kölcsönhatások egyik formája általános életjelenség, sőt az állati és emberi fejlődés motorja.

Ám, ami evolúciós szempontból hasznos, az egyedekre nézve akár tragikus is lehet. A természetes szelekciót előmozdító ember-parazita háború az ősidőktől fogva állandó készenlétben tartja a feleket, s lenyűgöző védekezési és támadási eljárások kifejlesztéséhez vezetett mindkét oldalon. Az egyszerű létformának tűnő parazita fonálférgek szaporodási esélyük és virulenciájuk növelése érdekében a legkülönfélébb trükköket vetik be: a legismertebb emberi fonálféreg, a cérnagiliszta például viszketést okozva éri el, hogy petéi hatékonyan terjedjenek;  az izomféregnek is nevezett trichinella lárvája tetszhalott állapotban várja a gazdatest izomzatában annak pusztulását, hogy egy falánk ragadozó szervezetében majdan kifejlődhessen; a trópusokon elterjedt medinai féreg pedig egy planktonikus vízi rákot használ köztes gazdának, hogy lárvája a vízből az emberbe juthasson, majd  kifejlett féregként fájdalmat okozva kényszeríti áldozatát, hogy az – vízzel enyhítve a kínt – lehetőséget teremtsen számára a sikeres petézéshez.

Csak a higiénia nyújthat védelmet ellenük

A parazita fonálférgek kártétele az emberben az egészen enyhe tünetektől a kínhalálig terjed. A kórokozók legártalmatlanabbika is tápanyagvesztést, gyengeséget okoz, de akad, amelyik a vérünket szívja vagy a húsunkat rágja, roncsolja a belső szerveket, gyulladásokat, cisztákat, hólyagokat, bőrelváltozásokat, bénulást idéz elő az emberi szervezetben. Némelyik féregfertőzés hatékonyan gyógyítható, ám vannak olyan fajok – pl. a már említett medinai féreg – amely ellen nem létezik sem vakcina, sem gyógyszer.

Tekintetbe véve, hogy a parazita fonálférgek évmilliók során tökélyre fejlesztett túlélési és offenzív stratégiákkal rendelkeznek, nem árt résen lenni. Bármilyen banálisan hangzik, az epidemiológusoknak és az anyukáknak igazuk van: a személyes higiénia, a gyakori kézmosás, a kellően megtisztított zöldség és gyümölcs, a megfelelően hőkezelt hús segít elkerülni a fertőzéseket.

S ami hasznos az egyes embernek, egyúttal a populáció számára is életmentő lehet. A legnagyobb egészségügyi világszervezet, a WHO szerint a tisztított, fertőtlenített víz jelentheti a megoldást azoknak az afrikai és kelet-ázsiai országoknak, ahol a fonálféreg-paraziták ma is jelentős számban szedik áldozataikat. Az eddigi erőfeszítések komoly eredményeket mutatnak: az afrikai lakosság által „tüzes kígyóként” emlegetett medinai féreg – amely az 1970-es években még milliókat fertőzött meg – mára eltűnőben van.

A keresőmarketing célú PR-cikket írta: H. T.

Ivóvíz fertőtlenítés klór-dioxid oldattal

Az ivóvíz megtisztítása a kórokozóktól alapvető közegészségügyi feladat, amely vegyszeres vízkezelés útján oldható meg. A fonalférgek elleni küzdelem mellett kíváló szolgálatot tesz a klór-dioxid vegyület, amelynek 0,3 % oldata, amely megbízható fertőtlenítőszer és gombák, algák, továbbá a Pseudomonas és legionella baktérium elpusztítása is megoldható segítségével. A közvetlen fertőtlenítésen túl a TwinOxide 0,3%-os klór-dioxid oldat megakadályozza, hogy a fonalférgek táplálékául szolgáló szerves anyagok kerüljenek az ivóvízbe, ezzel akadályozva meg szaporodásukat.