Válogatott verseim új kötete nem kerül kereskedelmi forgalomba, fűtetlen kárpátaljai könyvtárak mélyén szunnyad. Így lehetetlenné vált a magyar nyelvterület egésze előtti megmérettetés, és szakmai visszajelzésekre sem számíthatok. Könyvemet éppen abba a szellemi rezervátumba zárták bele, amelyből évtizedek óta szabadulni igyekszem, s amelyből ki-kitörve váltottam ki nem egy helybéli írótársam rosszallását. A kötet címadó versében a kő ráhull az árnyékára, de könyvemmel mintha fordítva történne: félő, hogy az ismeretlenség egyre sűrűbb árnya telepszik rá. Ki kell hát szabadítanom valahogy. Éppen ezért új irodalmi projektumot indítok: publikálom és nyilvános disputára bocsájtom a kő és árnyék közül szabaduló verseket. Olvasóimat pedig arra kérem, hogy tekintsék a kezdeményezést egy hosszú távú virtuális író-olvasó találkozónak. Olyan irodalmi estek-délutánok-matinék sorozatának, amikor is a szerző felolvas egyet a versei közül – majd hátradől székében, kortyol egyet az eléje készített italból – és várja a reagálásokat, kérdéseket. További részletek: Kő és árnyék projektum