Balla D. Károly
A burokbahalt
Akadhat még, mi függelembe ránt,
vagy végleges a kívülállás kérge?
Magadra vetted autonóm ruhád
és nincsen mez, hogy elcserélnéd érte?
Most azt hiszed, hogy semmi sincs alant
és nincsen fent és körbe-körbe sincsen
olyan, mi egyszer torkodon ragad
és nexusával ver nehéz bilincsbe?
A könnyű látszat súlya rád tapad,
hiába csábít fények léhasága,
szorongsz a röpke kényszerek alatt,
határolódva életre-halálra.
A szűk burok már bőrödhöz tapad
– szabaddá ekként börtönzöd magad.