Balla D. Károly
Át a forradáson
ilyenkor fordul át a tér veled
és mintha régi filmek vége lenne
fehérbe tűnik, sistereg a seb
amint eléri fények élesebbje
belépnél már a porral terhes helyre
de áldozatod folyton kint reked
s te visszafordulsz érte folyton s egyre
amíg csak rá nem megy az életed
külön vagy te és már külön a bélyeg
ha tested fogy, a stigma megmarad
s ha üdvözítő ég borul fölébed
feltépett sebbel váltod meg magad
ilyenkor fordul át a tér veled
s a húsról fénylőn sercen le a heg