Nemrégiben írtam, hogy három olyan blogot is találtam, amelyik nevem említése nélkül mottóként vagy címként használja egy aforizmámat (ezt tekinthetem szerzői jogaim megsértésének és a folklorizálódás jelének is). Most meg olyan céges, illetve intézményi oldalakra akadtam, amelyek az idővel kapcsolatos bonmot-mat használják mottóul: egyik feltünteti a nevemet (lásd balra), a másik viszont nem (nem is kap linket!). Ez juttatta eszembe régebbi leletemet: egy biztonságtechnikai cég is tőlem kölcsönözte ars poeticáját. Akkor írtam nekik, hogy várom a tiszteletdíjamat - de persze válaszra sem méltattak. Most rákerestem szövegemre, a Google még kidobta akkori honlapjukat, de a link már egy újra vezet, ott nincs ars poeticájuk. Kis trükkel aztán csak sikerült megjelenítem régi rendszerüket, amelyben így festett az általuk átvett bölcs megállapításom:
2010. 11. 14.
Az aforizompacsirta