2011. 08. 09.
Hívó végtelen
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Balla D. Károly

Hívó végtelen

Az idő vájta mélyedéseken
elsiklik már a bölcs tekintet messze,
ahol a kéklő térerőbe veszve
magaslanak a zord elméletek.

Itt szendereg a jámbor, s az lesz veszte,
mikor megérez hívó végtelent,
mert álmaiban immár megjelent,
hogy béklyó nélkül futni eleresztve

már visszatérni nem fog pásztorához.
Hát inkább titkos szenvedélynek áldoz,
ahol kísért sok élveteg kis vétek,

a szándékok hol mindig elvetélnek,
ott járja végső táncát szikrát szítva,
majd megpihen – de mintha célt gyanítna…
Kulcsszavak: vers, bdk, szonett

bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés